1 fejezet 2.rész

~Josephine~

     Ahogy rá tette fájós lábamat a sajátjára, táncolni kezdtünk. A halk zene fel erősödve hallatszott, és egyszerre a dallama a fejembe vésődött. El feledkeztem magamról és dúdolni kezdtem. Zaynt a szemem sarkából figyeltem és láttam hogy egy élénk kis mosoly kerekedett arcára. Mikor le koppant hogy dúdolok, rögtön piros színben tündöklött az egész arcom.
- Ne hivatkozz. Nagyon cuki volt. - suttogta a fülembe.
- Aha! Gondolom! - nevettem el magam halkan, majd anyuékra pillantottam egy kicsit. Mikor rájuk néztem anyunak vérben forogtak a szemei, és indult volna el felénk, de apu meg fogta a karját rá nézett mosolyogva és meg rázta a fejét. Vissza pillantott ránk és bólogatott mosolyogva. Mikor vége lett a zenének a táncunknak is vége szakadt. Apu oda jött hozzánk meg fogta a karomat le segített Zayn lábáról majd segített oda bicegni az asztalhoz. Ott le ültem, s figyeltem hogy Zayn a terem másik oldalából rám néz, majd oda hívja magához a öcsémet. Oda hajol hozzá majd a fülébe súg valamit. Egyszerre csak Matty irányt váltott és felém tipegett. Mikor ide ért hozzám rám mosolygott, s háta mögül egy rózsát húzott ki. A rózsán egy aranyozott cérnával - mi az abroszból való-  össze kötött cetli csüngött.

"Találkozunk holnap?,,

Ez állt a levélben. Rá pillantottam Zayn-re ki egy hatalmas gyönyörű mosolyt villantott felém. Le téptem a nem használt szalvétából egy kis darabot, el kértem a pincértől a tollat, mi a kezében volt és rá írtam a telefonszámom, egy kis kísérővel hogy hívjon fel. Össze hajtottam és Matt kezébe nyomtam azzal az utasítással hogy adja át neki, de nehogy ki nyissa. Matt megfordult és vissza lépkedett Zayn asztalához. Oda adta neki a levelet és mint aki jól végezte dolgát ,intett egyet. Zayn fel nézett rám és kacsintott egyet, majd anyu és apu oda jöttek hozzám.
- Indulunk. - fel álltam és vettem volna fel a kabátom, mire anyu meg fogta a csuklómat közel hajolt hozzám és azt mondta..- Otthon még számolunk kisasszony! - mérges tekintete szinte áthatolt a mellkasomon. Hát jó! Fel kaptam a vékony szélkabátom, oda hívtam magamhoz Matty-t, és anyuék után indultunk. Mikor már majdnem a kijáratnál voltunk egy kéz vissza húzott. Hátra néztem és Zayn állt velem szemben.
- El sem köszönsz, kis ügyetlen? - mosolygott rám majd kacsintott rám egyet.
- Mi az hogy béna? - néztem rá nagy szemekkel mosolyogva mikor apu lépett oda. Kezet fogott Zayn-el és rám nézett.
- Gyere kicsim mert édesanyád már forr az idegben. - mosolygott rám majd el köszöntünk Zayn-től s bicegve de ki értem a kocsihoz. Be ültem s anyától már kaptam az ívet hogy miért álltam Zayn-el szóba, mire apa lecsitította s csöndben telt az út. Amikor haza értünkbe bicegtem a házba le vettem a cipőmet a kabátommal együtt, s fel csámpáztam a szobámba. Be csuktam az ajtót, a szekrényem elé álltam elő vettem egy pólót meg egy pizsigatyót, majd be mentem a fürdőbe. Gyorsan le tusolta, s hajat mostam. Mikor ki szálltam meg törölköztem, fel öltöztem majd a vizes hajamat fel kötöttem egy gyors kontyba, elő vettem a fogkefém és fogat mostam. Ki sétáltam a fürdőből be huppantam az ágyba és magam elé vettem a laptopom. Fel mentem G-mail-re s levelezni kezdtem Abby-vel. Ki tálaltam neki mindent az előbbiekről, mikor megcsörrent a telefonom..

- Igen! Itt Josephine McKarte beszél. - vettem fel illedelmesen a telefont.
- Szia, Joe! - mikor bele szólt a telefonba rögtön tudtam hogy Zayn beszél.
- Szia! - mosolyogtam..
- Na akkor áll a holnap? - kérdezte.
- Öhm..Hát...Tudod milyen anya! Bár...- beszéltem akadozva.
- AHHH.. ..Csipkerózsika!Úgy kell hogy kiszöktesselek? - nevetett bele a telefonba..
- Vicces! Bár ha szólok Abby-nek ő talán ki tud segíteni. Lehet hogy el tudok menni! - beszéltem..
- Ki az az Abby? - kérdezett.
- Hát, a legjobb barátnőm.Nagy rajongótok. - válaszoltam...Szinte egész este beszéltünk. Egyszer csak azt vettem észre hogy Zayn beleszól a telefonba és azt mondja.
- Jó éjszakát, Csipkerózsika! - s megszakadt a vonal..
    Másnap reggel mikor fel keltem a laptop még mindig ott volt előttem s több mint húsz üzenet volt rajta. Nem volt kedvem végi olvasni mind egytől egyig, így inkább fel álltam, s teljesen álmos arccal be tipegtem a fürdőbe meg mostam az arcom és vissza ki mentem a szobába. Abby ott üllt az ágyam szélén..
- Te hogy?...Te miért?...Te hogyan?- kérdeztem meglepődve.
- Már akkor itt voltam mikor ki keltél az ágyból..- válaszolta hatalmas mosollyal..
- Aha! - ásítottam el magam..- Mikor kell kimenteni? - s ahogy ezt kimondta meg csörrent a telefonom..Zayn volt az..
- Gyerünk! Hangosítsd ki! - magyarázott Abby majd fel vette helyettem s ki is hangosította.
- Jó reggelt Csipkerózsika! Kész vagy a meglepetésre? - szólt bele a telefontba s lehetett halanni hogy mosolyog..
- Oh..De cuki! Csipkerózsikának hívott! - szólalt meg hangosan Abby..
- Hoppá! Hölgyeim! Ki vagyok hangosítva? -  nevetett bele a telefonba Zayn..
- Bocsi! Amúgy még nem egészen! Pillanat és valahogy kimegyek. - s eszembe jutott hogy még teljesen pizsiben vagyok. - Sportos ruhát vettél fel remélem! Akkor lent! Siess! - nyomott egy puszit a telefonba majd le tette.
Én gyorsan mint akit puskából lőttek ki meg támadtam a
- Sportos ruhát vettél fel remélem! Akkor lent! Siess! - nyomott egy puszit a telefonba majd le tette.
Én gyorsan mint akit puskából lőttek ki meg támadtam a szekrényem. Elő vettem egy fekete Connverse-s cipőt, egy fekete pólót mire rá volt nagy fekete számokkal írva az hogy 72 és egy fekete rövidgatyót. Gyors fel öltöztem össze fogtam lófarokba a hajam, s egy gyors szempillaspirált is fel dobtam. Abby és én le tipegtünk az emeletről el köszöntem apuéktól s ki mentünk az ajtón. Hála az égnek ha Abby-vel látnak elmenni valahová nem kérdezik hová megyek. Mikor ki mentünk el osontunk az ablak alatt mivel a ház másik oldalán bújt el Zayn. Mikor oda léptünk Zayn-hez rögtön le nyomott nekem  két puszit az arcomra, s illedelmesen be mutatkozott Abby-nek.
- Nagyon jól nézel ki! - kacsintott rám..
- Köszi! Ugye hogy ugye? - pimaszkodtam vele s rá kacsintottam.
- Mehetünk hölgyem? - illedelmesen nyújtotta kezét mibe én bele karoltam és lassan ki settenkedtünk a kocsijáig. Ott Abby el köszönt tőlünk s odébb állt. Mi ketten be szálltunk a kocsiba, s Zayn be kötötte a szemem.
- Most fog kiderül hogy te vagy a baltás gyilkos? - nevetve kérdeztem..
- Annál rosszabbra gondolj! - nevette le magát. Egyszerre csak be indult az autó s el indultunk. Zayn olyan nyugodtan vezetett hogy szinte vártam mikor tapos bele a gázba. Be vallom kíváncsivá tett hogy hová visz!

( Holnap vagy legkésőbb holnapután hozom a folytatást! Ha tetszett hagyj jelet Köszi..:) Ui.: Köszi hogy szántál rá időt hogy elolvasd! )

Hazel M.