1 Fejezet 4. rész FOLYTATÁS! Ez még csak a kezdet...

~Josephine~

  - Hát te meg hol jártál egész nap kisasszony? - nézett rám dühösen anya mikor be léptem az ajtón. Én nem szóltam semmit csak mentem volna fel a szobámba, de ő  vissza rántott.
- Te ittál? - nézett rám..- És mitől vagy ilyen vizes? Fogadjunk az a semmirekellő énekes miatt vagy ilyen. - folytatta tovább a  mondandóját.
- Zayn  a neve, és egyáltalán nem semmirekellő. - ordítottam rá anyura, ki a mondatom után rögtön meg pofozott.
- Soha töbet nem találkozhatsz vele! - ordított rám mire..
- Mi folyik itt? - lépett oda apa, s én azt feleltem.
- Semmi! Megyek lefekszem. - el fordultam az arcomat fogva s fel mentem a szobámba. Ott be csaptam az ajtót magam után le ültem az ágyam elé s sírni kezdtem...Hallottam hogy lassan nyitódik az ajtóm. Oldalra néztem s Max kis tejföl szőke buksija bukkant fel.
- Gyere csak öcsi. - mosolyogtam rá majd meg töröltem az arcom a könnyektől.
- Miért sírsz? - jött oda hozzám, le ült és nézett rám érdeklődő tekintettel.
- Tudod öcsi, ma irtózatosan jól éreztem magam..De többet nem érezhetem ilyen felszabadultnak magam mivel soha többet nem találkozhatok vele, és ez az érzés szörnyű. - kezdtem ismét síni mikor el mondtam a bánatom Maxinak. Ő fel állt oda jött hozzám s át ölelt.
- Ha Zayn-ről van szó akkor ő itt van az ablak alatt.- magyarázott a vékony hangján pöszén.
- Mi? - néztem nagyot, majd fel álltam oda lépkedtem az ablakhoz, kinyitottam ki hajoltam. Zayn tényleg ott állt fel öltözve egy fekete csőnadrágba és egy nagy szürke pulcsiba. Vagyis így tudtam kivenni a sötétség miatt.
- Mit keresel itt? - néztem rá..
- Szedd össze magad és gyere le. - mosolyogva beszélt fel hozzám.
- Nem lehet. Anyu így is tök pipa rám. - válaszoltam neki, mire ő el kezdett fel mászni a ház oldalán lévő növény segítségével. Mikor fel ért be mászott az ablakon s mosolyogva azt mondta..
- Max! Szaladj át a szobádba és öltözz fel. Nagy útra megyünk. - Ez magára is vonatkozik McKarti kisasszony. - nézett rám mosolyogva mire én mosolyogva nyomtam egy puszit az arcára, s oda álltam a szekrényem mellé s elő vettem egy fekete csőnacit, egy vastag téli barna kötött pulcsit, egy fehér hosszú ujjú  pólót alá meg egy fekete bakancsot. Lehet hogy nem vagyok normális hogy nyáron téli cuccokat veszek fel de hideg volt. Be vonultam a fürdőbe ott meg láttam az ábrázatom. Még mindig szét volt kenődve a smink. Gyorsan le töröltem, s új sminket dobtam fel Ki húztam a szemem s egy kis szempillaspirállal kombináltam. Gyors fel öltöztem, s a hajam fel kötöttem egy sima lófarokba. Ki mentem a fürdőből s rá néztem Zayn-re ki az ágyamon ült.
- Meg ujúltam. - mosolyogtam rá a fürdőszoba ajtóból. Ő erre fel állt oda jött hozzám meg fogta a derekam s oda húzott magához.
- Te elkenődött sminkkel és kócosan is gyönyörű vagy. - suttogta a fülembe majd a számhoz közelített, s leheletét végig érezem az arcomon. A szánk már szinte össze ért, mikor Maxi lépett be az ajtón.
- Srácok! Menjetek szobára. - jött oda Maxi..
- Honnan tanulsz te ilyeneket? - néztem nagyot, s nevetni kezdtem.
- Menjünk! - nézett rám Zayn-..
- Én ott le nem megyek. - néztem rá mire ő kérlelni kezdett Maxival együtt. Biztos össze beszéltek. Egyszer csak anyu hangját halottam. Gyorsan a párnákat úgy dobáltam mintha én feküdnék ott Maxival addig  a fiúk le másztak. Én gyorsan le másztam a növényen mire Zayn az mondta.
- Honnan tudsz te ilyen jól mászni? - kérdezte  mosolyogva...
- Kiskoromban nagy falmászó voltam. - válaszoltam s fel húztam a vállam. El indultunk valamerre. Oda mentünk a kocsijához, be ültünk és el indultunk valahová. Mentünk, mentünk s egyszer csak meg álltunk  egy Meki elött.
- Most komolyan mekizni szöktünk ki? - nevettem el magam.
- Ez még csak a kezdet. - nézett rám mosolyogva, majd be mentünk a kajáldába s ki kértük a kaját. El vitelre kértük..Mire készül? Mikor ki kaptuk a kaját ismét kocsiba ültünk s mentünk tovább...Maxi meg ette a kajáját s be is aludt a hátsó ülésen. Zayn úgy döntött nem arra a bizonyos helyre megyünk amit ő el tervezett. El vitt egy olyan helyre ahonnan az egész mindenséget lehetett látni. Ki szálltunk ketten a kocsiból, Zayn ki vett két pokrócot a csomagtartóból s fel ültünk a motorháztetőre. Elő vettük a kaját ami még mindig meleg volt s enni kezdtünk.
- Milyen híresnek lenni? - kérdeztem tőle.
- Ha egyedül lennék nem lenne az igazi.Tudod a srácok mellet nem unalmas az élet. Ők mindig tudnak valami új baromságot felhozni. - magyarázott mosolyogva.
- Az igaz. Bár az én életem is ilyen lenne.Szabad lehetnék, és nem kéne az anyám elvárásai fogságában élnem. - magyaráztam majd bele haraptam a hamburgerbe, mire Zayn felém fordult és azt mondta.
- Nem is kell. Gondolt arra, hogy mindig van valaki aki ki húz a szürkeségből..- mosolygott rám majd ő is kajálni kezdett.
- Egy kérésem lenne. Hogy a fenébe fogom felvinni az öcsémet az emeletre anélkül hogy anyuék észre vennék. - kérdeztem..
- Na látod! Pont ez tetszik benned. - nézett rám mosolyogva..
- Mi? - néztem rá nagy szemekkel..
- Az hogy nem vagyok olyan mint a többi lány. Olyan kajákat eszel ami tocsog a zsírtól, hogy laza vagy, és hogy szellemesen tudsz megszólalni ha tök csönd van.- nézett rám s mosolyogva magyarázott.
- Ebben tévedsz! Én egy teljesen hétköznapi lány vagyok! Sokat beszélek és sosem volt fiúm.- húztam fel a vállam, erre ismét közelített az arcomhoz, s látszott rajta hogy az engedélyt várja. A leheletünk ismét össze kavarodott, s most nem haboztam. Meg adtam neki az engedélyt mire várt. A csóktól a szívem a torkomban dobogott, s éreztem ez még csak a kezdet. 

Hazel M.