1. fejezet 4. rész RÉSZLET! A majdnem elcsattan csók.

piano cover
~Josephine~

       

A pultos srác egyfolytában töltötte nekem a rövideket és én hülye fejjel meg is ittam. Az utolsónál már éreztem hogy nem kéne többet de annál inkább is ittam..Nem tehettem, róla. Itatta magát az amit adott a srác.

~Zayn ~

     Egy pillanatra szem elöl tévesztettem Joe-t, s mikor el indultam megkeresni, meg pillantottam a pultnál hol a feleseket úgy nyomta le mint egy férfi,, bár már látszott rajta hogy egycseppet sem józan. Oda mentem hozzá, s így szóltam..
- Joe! Gyere haza viszlek! - ragadtam meg a karját s fel segítettem. Vettem volna fel hogy ki viszem a kocsihoz, de ő ki rántotta a kezét a kezemből s hátra vágódott, olyan szintem hogy rántotta magával az asztalterítőt, s azzal együtt mindent ami az asztalon hevert. Poharak és üvegek hada esett rá s tört darabokra. Rögtön oda ugrottam, próbáltam fel segíteni de ő ott feküdt eszméletlenül..
- Fiúk! Gyertek ide segíteni!- ordítottam oda a srácoknak kik mindent eldobva oda rohantak mikor észre vették Joe-t eszméletlenül a földön.  Mikor oda értek, rögtön fel tettük Harry meg én az asztalra. Keltegetni kezdtem de semmi. Oda jött Jessica és a kezében lévő sörrel nyakon lódította.
- Mit képzelsz Jessica? Takarodj innen! - ordítottam rá Louis s el küldte a fenébe.
- Hozzatok egy pohár vizet! - szólaltam meg s egy pillanat múlva Liam a kezembe nyomott egy poharat, én pedig Joe arcára kezdtem önteni óvatosan. Egyszerre csak nagy levegőt vett és öklendezni kezdett. Gyorsan le segítettem az asztalról s a bokor mellé vittem. Minden amim volt benne szerintem ki jött. Rám nézett mire én a maradék vizet ami a pohárban maradt át nyújtottam neki. Ki öblítette a száját majd magamhoz öleltem..
- Soha többé ne hozz rám ilyen nagy szívbajt. Tudod te hogy meg ijedtem? - néztem rá nagy szemekkel.
- Nagyon cuki! - nézett rám elkenődött sminkel mosolyogva..
- Mi? - kérdeztem..
- Az ahogy meg voltál ijedve. Semmi nem történt  csak egy kicsit sokat ittam. - nézett rám enyhén másnaposan.
- Tényleg nem történt semmi? Nézd csak azt az asztalt! Igen! Össze estél és rántottál magaddal mindent. - magyaráztam el neki a dolgokat.
- Áu! - esett le neki minden. Meg ragadtam a kezét és oda kísártam a kocsihoz. Ott be üllt én meg vissza szaladtam a ruháiért. Vissza mentem s fel vette a felsőjét. El indultunk. Óvatosan vezettem mivel azt mondta hogy hányingere van. Le tekertem az  ablakot s végig lassan mentem. Igaz pár kocsi meg dudált de végül el értünk a McKarte család házához. Ott ki segítettem, s oda kísértem az ajtóhoz. A teljesen vizes lány a kezemet megragadva battyogott az ajtóig.
- Köszi! - törölte meg az arcát, mire én mosolyogva rá néztem s arcához közelítettem.
- Ne! - mosolyogva lépett hátra.
Én furcsa tekintettel néztem rá.
- Ja! Nem azért, hanem csak azért mert végig rókáztam az utat és csurom vizes vagyok ráadásul a sminkem szét van kenődve az arcomon! - magyarázkodott min és jót mosolyogtam s csak annyit válaszoltam.  
- Hihetetlen vagy Josephine McKarte. - mosolyogtam, mire ő el pirulva meg simította az arcom, s be lépett az ajtón..

Hazel M.